Zell am See

város Ausztriában

Zell am See város Ausztriában, Salzburg tartományban, a Zeller See partján. Zell am See-i járás (Pinzgau) székhelye és Saalfelden után második legnépesebb települése.

Zell am See
Dreifaltigkeitsgasse (Szentháromság utca)
Dreifaltigkeitsgasse (Szentháromság utca)
Zell am See címere
Zell am See címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásZell am See-i járás
PolgármesterPeter Padourek (ÖVP)
Irányítószám5700
Körzethívószám06542
Forgalmi rendszámZE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség9762 fő (2016. jan. 1.)[1]
Népsűrűség177 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság750 m
Terület55,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 24″, k. h. 12° 47′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 24″, k. h. 12° 47′ 53″
Zell am See weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zell am See témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A bronzkor óta lakott település napjainkban az ország egyik legjelentősebb télisport-központja, és a környék jelentős közlekedési csomópontja.

Földrajz szerkesztés

A város a Salzach és a Saalach völgyét összekötő medencében fekszik, a 3,8 km hosszú és 1,5 km széles Zeller See partján. Mellette emelkedik az 1965 m magas Schmittenhöhe.

A település részei:

  • Bruckberg (476 fő, 2011. október 31-én[2])
    • Zellermoos
  • Erlberg (154)
  • Schmitten (596)
  • Thumersbach (974)
    • Prielau (Zell am See-Nord)
  • Zell am See (7328)
    • zelli óváros
    • Zell am See-Süd (Schüttdorf)

Közlekedés szerkesztés

Zell am See vasútállomását a Salzburg–Tirol-vasútvonal érinti, továbbá innen indul a Pinzgauer Lokalbahn keskeny nyomtávolságú kisvasút is Krimml felé.

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zell am See című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Josef Dürlinger: Von Pinzgau. 1. Geschichtliche Übersichten, 2. Orte- und Kirchenmatrikel; Mit chronologischer Tabelle. Salzburg, 1866.
  • Erwin Prodinger: Etwas über die Schiffahrt am Zellersee, 1947
  • Ferdinand Hölzl: 1200 Jahre Zell am See. Eine Heimatchronik. Selbstverlag; Zell am See, 1975
  • Franz Fuhrmann: Zur Baugeschichte der Stadtpfarrkirche Zell am See. In: Richard Hirschbäck (Red.): Die Kirche zum Hl. Hippolyth, Zell am See. Renovierung 1972 bis 1975. Hg. vom Katholischen Stadtpfarramt Zell am See. Zell am See, 1975.
  • Stadtgemeinde Zell am See: 1978 – Jubiläumsjahr in Zell am See. Festschrift, 1978
  • Josef Lahnsteiner: Mitter- und Unterpinzgau: Mitterpinzgau. Saalbach, Saalfelden, Lofer, Salzburgisches Saaletal. – Unterpinzgau. Zell am See, Taxenbach, Rauris. 2. Aufl.(1. Aufl. 1960). Hollersbach, 1980.
  • Christa Mitterrutzner / Gerhard Ungar (Red.): Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes (DÖW): Widerstand und Verfolgung in Salzburg 1934–1945. Bd. 1. Österreichischer Bundesverlag: Wien / Universitätsverlag Anton Pustet: Salzburg, 1991
  • Hermann Hinterstoisser: Das Kriegsende im Pinzgau. In: Bayr, Hans et al. (Hg.): Salzburg 1945–1955. Zerstörung und Wiederaufbau. (Jahresschrift des Salzburger Museums Carolino Augusteum 40/41.) 41–55, 1994/95
  • Barbara Fink: 1945: Universitätsstadt Zell am See. In: Der Hippolyt. Nr. 20, Dez. Chronik, 2005
  • Susanne Rolinek / Gerald Lehner / Christian Strasser: Im Schatten der Mozartkugel. Reiseführer in Salzburgs braune Topografie. Czernin: Wien, 2009
  • Barbara Fink: Der Schmittentunnel. In: Der Hippolyt Nr. 46, Chronik. Juni 2012.
  • Horst Scholz: Pinzgauer Rückblicke. Aus dem Bezirksarchiv. Alpress: Saalfelden, 2012
  • Rainer Hochhold: Cella in Bisontio – Zell im Pinzgau – Zell am See. Eine historische Zeitreise, Zell am See, 2013.
  • Walter Thaler: Kunst und Literatur im Pinzgau - Die Kraft der Provinz - 43 Portraits. Wien 2015.